Ebben a sorozatban magyar fordításban közlünk részleteket Eddie Stern: Egy egyszerű módszer, Új nézőpontból a jóga tudománya, avagy hogyan képes megváltoztatni az életed című könyvéből. A kötet Eddie Stern hosszú kutatásának, és astanga jóga gyakorlóként, és tanárként felhalmozott tapasztalatának gyümölcse. Nyugati és keleti gondolkodás, jóga és orvoslás, indiai hagyomány és az idegrendszerrel kapcsolatos kutatások legújabb eredményeit veti össze. A részletek a könyv ötödik és tizenegyedik fejezetéből származnak. A sikerkönyv már magyarul is megvásárolható!
Az ember belső lénye, ahogy a testén keresztül megnyilvánul
A test és az elme közötti kapcsolat meghatározása kezdetektől a filozófusok napirendjén volt. Mind a keleti, mind a nyugati tradícióban sokáig gondolták úgy, hogy a fizikai és a mentális tapasztalás egységet alkot. A tudomány és a racionalitás 17. századi térnyerésével azonban törés állt be mentális és testi tapasztalás egységként kezelésében: Descartes szerint az elmeállapotok megkülönböztethetőek a testi állapotunktól, érzelmeink függetlenek gondolatainktól, testünk betegségei elménk állapotától. A nyugati kollektív tudatban ez mind máig érezteti hatását, akár fordítottan is: sokkal több jelentőséget tulajdonítunk az elménkben lejátszódó folyamatoknak, miközben elfelejtjük, hogy a testünkben élünk. Míg Descartes szállóigévé vált mondata a „Gondolkodom, tehát vagyok”, a jógik azt kérdezték, mi lenne, ha kételkedőre vonnánk, hogy a gondolkodás az elsődleges.
„Vagyok, tehát gondolkodom.” – A jógik az elmén túl keresik a lényeget. A jóga gyakorlása elsősorban az elménket célozza, mégha sokszor gondolunk is rá pózokként, amit a testünkkel végzünk. A jógában a test és az elme nem választható szét. Sokkal inkább egymással integráns viszonyban lévőkként írhatók le, amelyeket azért vizsgálnak általában különválasztva, hogy pontos működésüket és egy-egy részfunkciójukat megértsék. Mint egyesített mező, a test-elme komplexum látható, azaz fizikai, és láthatatlan, azaz mentális aspektusokat foglal magába. A test empirikus vizsgálata megvilágítja az elme láthatatlan rétegeit, és fordítva. Például a szerelmet van, hogy először a gyomrunk összeszorulásaként vagy a szívdobogásunk felgyorsulásaként érzékeljük, még mielőtt érzelemként azonosítanánk. Hasonlóan a testtartásunk is jelez arról, mind a külvilágnak, mind az elménknek, hogy kapcsolódni szeretnénk-e épp a környezetünkkel, vagy ponthogy kivonni magunk belőle. Hozzáállásunkat és hangulatunkat egyszerűen már a testtartásunkkal is megváltoztathatjuk: a testünk reprezentálja az elménkben lejátszódó folyamatot és az elménk változása reflektálódik a testtartásunkban.
Minthogy a jógát általában pózok gyakorlásának gondoljuk, felvetődik a kérdés, hogy lehet az, hogy mindössze a testem meghatározott pozíciókba helyezésével az elmém megnyugszik. Az ászanák fizikálisak – miért kéne, hogy megváltoztassák az elmeműködésem? Nem lehet ez annak a jele, hogy a testem és az elmém nem szigorúan elkülönültek, hanem egymással párbeszédben működnek? A jóga gyakorlásának testünkön keresztül kifejtett hatása nem kevesebb, mint döbbentő: közelmúltban publikált tanulmányok szerint a jóga rendszeres gyakorlása – még ha kevésszer is gyakorlunk – segíthet a vérnyomáscsökkentésben, a depresszió és a szorongás tüneteinek kezelésében, a hátfájás mérséklésében, az asztma-rohamok gyakoriságának csökkentésében, és így tovább. Rendkívüli, hogy egyetlen fizikai gyakorlásnak milyen széleskörű hatásai lehetnek – mégis igaz. Ezek a gyakorlatok, amelyeket a testünkkel végzünk, rögtön hatással vannak az elménkre, ugyanakkor beivódnak a testünkbe, az izommemóriába is. Az ászanák fizikai gyakorlása, ha tudatosan és figyelemmel végezzük azt, elkezdi feloldani az életünk során felhalmozott traumatikus események hatását úgy, hogy azokat először a testünkből oldja fel. Az orvostudományban egyértelmű az összefüggés a szív-, és érrendszeri betegségek, a rák, a diabétesz és más felnőtt-betegségek és a minket érő tartós stressz között: vagyis egyértelmű, hogy a tartós stresszhatás rombolja testünket.
A következő részletben a stresszhatások és a jóga összefüggésseivel foglalkozunk.
Fordította és szerkesztette: Horváth Eszter
