Az alábbiakban három rövid történetet osztok meg, amelyek segítettek abban, hogy több mint 20 éve fenntartsam a jógagyakorlásomat. Ahogy múlnak az évek a gyakorlásomban, az ászanák apró részletei egyre kisebb hangsúlyt kapnak, és a rutin gyökeret ereszt. A gyakorlás adja meg a nap tempóját, ez lesz a napom vetülete, számomra igazából ez teszi relevánssá a jógát. Így töltöm el a gyakorlás utáni további 22 órát, ami olyan erőteljes értelmet ad az életemnek.
1. A JÓGA 200%-BAN ÁTHATJA AZ ÉLETED!
Gokulamban [Mysore-ban, Indiában] a shalától körülbelül 15 perces robogóútra van egy kis hely, egy sikátorban, egy kis Shiva-templom mellett, egy különös ismertetőjegy nélküli ház hátsó részén, ahol átsétálhatunk egy garázson keresztül Narashima professzor egyik irodájába. Kis ember, kopott fehér dhotiban, fehér pólóban, cipő nélkül, a mellkasán vékony fehér zsinórral. Szemüvege lecsúszva az orrán, miközben lassan gépel a billentyűzetén. A könyvek a padlótól a mennyezetig egymásra vannak pakolva. Belépünk és leülünk a járólapozott padlóra. Egy kis párnára is ülhetsz. Talán egy tucatnyi ember van ott. Néha többen is. Néha kevesebben. Mindig vár egy kicsit. A tempó indiai, azaz hétköznapi.
A professzor elfoglalja helyét a kis kanapéján, és elkezdi énekelni a szútrákat. A kántálás semmiképpen sem „angyali”. Valójában nem is éneklés, az akcentusok és a nemzetiségek keveredése miatt borzasztóan hangzik. De amiből hiányzik a tehetség, azt pótolja a lelkesedés! Kántálás után a professzortól kérdezhetnek a diákok. Ez a kedvenc részem.
Professzor úr, mi a jóga? kérdezi az egyik diák.
A jóga 200%-ban áthatja az életed! válaszolja.
Ohh! Ilyen egyszerű!
Ilyen egyszerű.
2. A JÓGA A CSELEKVÉSBEN VALÓ JÁRTASSÁG (BHAGAVAD-GITÁ)
Vettem egy VHS kazettát, amit Richard Freeman adott ki az 1990-es években. Az Ohio állambeli Cincinnatiben, egy hippis bolt kirakatában láttam meg. Áhítattal néztem, ahogy felemelkedik kézenállásba, miközben a lábai lótuszban voltak. Leesett az állam! Hazavittem, és még aznap elkezdtem jógát gyakorolni. Hat hónap után tönkrement a szalag.
Folytattam a napi gyakorlást, és azt láttam, hogy a képességeim fejlődésével egyre több készségre van szükség a folytatáshoz. Ezeket a testhelyzeteket egy perfekcionista soha nem érné el. A lehető legjobb dolgot tettem. Elkezdtem hálás lenni a már meglévő képességeimért!
Ilyen egyszerű.
3. A JÓGA-SZÚTRÁK INKÁBB A FILOZÓFUSOK SZÁMÁRA VANNAK, NEM PEDIG AZ AKADÉMIKUSOK SZÁMÁRA
Tehát a szútrákról az a véleményem, hogy egyszerűen megbeszélték őket egy fa alatt a barátaikkal, azon töprengve, hogy: „Miről is van szó?” Ez a beszélgetés egy retorikai „ping-pong” játék.
Ilyen egyszerű.
De mint tudjuk, ami egyszerű, nem könnyű!
Ross - az astanga jóga első és második sorozatának tanítására -felhatalmazott tanár, aki közvetlenül Saraswathi Joistól tanulta az astanga jógát Mysore-ban (Indiában). Évente Indiába utazik, hogy folytassa tanulmányait, és számos alkalommal Saraswathi mellett segédtanárként is asszisztált. Célja, hogy segítsen az astanga hagyományos módszerének megőrzésében, azáltal, hogy folyamatosan fenntartja napi gyakorlását, és ugyanolyan tisztességgel és türelemmel tanítja tanítványait, mint tanárai. Ross nemzetközi szinten astanga jóga workshopokat tart, és szívesen él a lehetőséggel, hogy Veletek is együttműködhessen a jógagyakorlás során. Több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik az astanga tradícióban. A napi astanga gyakorlása mellett egyetemistaként úszó, judoka és hegymászó is volt. Jelenleg állami iskolai tanár, mesterfokú diplomával rendelkezik. Szívesen sétáltatja a kutyáit, Kalit és Brie-t, és lelkes motoros.
Keresd őt az Instagramon az @ashtanga.yoga.ross címen!
Az írás szerzője: Ross Stambaugh
Az írás eredeti címe: Trying to keep yoga simple – by Ross Stambaugh
Megjelent: Keen On Yoga Blog
Fordította: Dr. Kővári Zsuzsa