Boonchu Tanti az astanga 2. sorozatának tanítására felhatalmazott jógatanár Bangkokban. Ő a bangkoki Ashtanga Yoga Center (AYBKK) alapítója. Boonchu végzettsége szerint mérnök, elkötelezett tanár és gyakorló. Érdekli a fotózás, videózás, illetőleg az astanga témakörében digitális képeket, rajzokat készít. A világ minden tájáról érkeznek hozzá gyakorolni, és a tanítványai a legképzettebbek. Boonchu 12 éve gyakorol astanga jógát. Minden reggel a szádhanájával kezdi a napot, és utána tanítja diákjait. Ebben az interjúban mesélni fog nekünk az első astangás élményeiről és tanítási stílusáról.
Az interjú 2017.05.02-án készült.
Tudom, hogy sok időt töltöttél az edzőteremben, mielőtt elkezdtél astangázni. Miért az astangát választottad? Mesélj nekünk az első tapasztalataidról.
Több mint 10 évig sok időt töltöttem az edzőteremben. Bangkokban nőttem fel. Bangkokban az emberek nem sportoltak annyit, mint Európában és Amerikában. Úgy gondolom, hogy az emberek a majmoktól származnak, és ebből adódóan képesnek kell lennünk úgy mozogni, mint a majmok. Mindig is szerettem mozogni, mászni és futni. A barátaimmal fociztam, kosárlabdáztam és úsztam. Később elkezdtem edzeni egy edzőteremben. Amikor Amerikába költöztem, edzőterembe járni kevésbé volt időigényes, mint más dolgok. Ott át tudtam mozgatni az egész testemet, illetve külön-külön dolgoztam a különböző testrészeimen, mint például vádli, hasizom, lábak, stb. Szerettem volna egyszerre az egész testemet átmozgatni, de nem tudtam, hogyan csináljam. Hamar rájöttem, hogy az edzéseimnek nincs értelme.
Azt nem mondhatnám, hogy az astangát választottam, inkább „szembejött” velem. Egyszer elmentem egy hot jóga órára, és megtetszett. Vettem egy 3 hónapos bérletet, és minden nap, reggel és este eljártam oda. A harmadik hónap végén mindent meg tudtam csinálni, amit tanítottak, de nem annyira mélyen. Aztán a tanár említette az astangát. Otthon rákerestem, és megtaláltam az összes videót, amelyeken Guruji, Sharath, Lino Miele és David Swenson látható. A videókat követve elkezdtem otthon gyakorolni, de ekkor még csak ászanákat gyakoroltam, és egyáltalán nem értettem a légzést. Annak ellenére, hogy erős voltam, nem tudtam előre-, illetve hátraugrani. Ezért úgy döntöttem, hogy keresek egy stúdiót Miamiban, ahol akkoriban éltem. Kino McGregor és Tim Feldmann stúdiójába mentem el. Az első órám egy vezetett óra volt. Mindent könnyedén csináltam, de nem értettem. Óra után a tanár azt mondta, hogy menjek Mysore-órára. Fogalmam sem volt, mi az. Azt hittem, ez az az óra, ahol fájni fog minden (nevet). Így a következő alkalommal egy Mysore-gyakorlásra mentem, és utána vettem egy bérletet. Elkezdtem minden nap órára járni.
Mikor utaztál először Indiába, Mysore-ba, hogy Sharath-tal gyakorolhass?
2008-ban történt. Hazajöttem, hogy meglátogassam a családomat Bangkokban és Kino azt tanácsolta, hogy utazzam Indiába. Mondta, hogy ő is ott lesz. Fogalmam sem volt, mi az a Mysore, ennek ellenére elküldtem a jelentkezésemet. Akkoriban e-mailben kellett jelentkezni, és csak abban az esetben érkezett válasz, ha elutasítottak. Nem kaptam választ, ezért megvettem a repülőjegyet és mentem. Abban az időben a tanáraim Kino McGregor és Tim Feldmann voltak, és jó, hogy nincs sok tanárom. A thai kultúrában behódolunk a tanárnak. Ha egy tanár azt mondja, hogy csinálj valamit, akkor nem szabad megkérdőjelezned ezt a tanácsot. Tiszteletben kell tartanod és hallgatnod kell rá. Így hát követtem Kino tanácsát és mindent, amit Sharath mondott. Még most is, ha segítséget kér, habozás nélkül megteszem.
Szerinted fontos, hogy egy Ashtanga-gyakorló elmenjen Mysore-ba? És miért?
Szerintem minden astangi számára jó élmény elmenni Mysore-ba, ahonnan a tradíció ered. A világon minden tanárnak, aki astangát tanít, el kellene mennie. Sok történetet hallhatunk különböző emberektől, de ez csak egy személy tapasztalata. Ez a tanulás tapasztalata. Nem tudják, illetve én sem tudom, hogy Sharath vagy Guruji hogyan tanít másokat. A különböző emberek eltérő megközelítést kapnak. Jó, ha saját magad tapasztalod meg Mysore-t, hiszen mindenkit másképpen kezelnek.
Sok diák szerte a világon arról beszél, hogy Sharath nem fog tanítani a következő szezonban. Tudsz erről valamit?
Igen, még mindig nem tudjuk, hogy tanítani fog-e a következő szezonban vagy sem. De ha úgy dönt, hogy pihen, jól teszi. Megvárom, amíg legközelebb tanít, és megyek. Tervezem, hogy megyek majd a workshopjaira is. Sokan aggódnak amiatt, hogy nem fog tanítani a következő szezonban, és ez az aggodalom azt jelenti, hogy ők maguk is rohannak. Ha el akarsz menni hozzá azért, hogy ászanákat adjon neked, akkor ez egy rohanás. Mindig ott van a mindennapi gyakorlásodban. Én követni fogom a workshopjain. Egyébként, amikor elérsz egy bizonyos szintet a gyakorlásban, és már nem lehet „lökdösni” előre, akkor el akarsz menekülni előle. Ezt érzem most. Néha a gyakorlásom csökken, de ez az én szádhanám. Az astangát gyakoroljuk és megosztjuk.
Azt hallottam, hogy világszerte sok embert lenyűgöz a diákjaid gyakorlása. Mi a gyors fejlődésük titka? Az éghajlat vagy a speciális thai étrend lehet a kulcs?
Szerintem a meleg éghajlat és az egészséges táplálkozás nagy szerepet játszik. A negroid és mongoloid fajok ízületei és izmai rugalmasabbak, mint a kaukázusiaké. De ennek ellenére hiszem, hogy mindenki képes a különböző hajlításokra. Felhasználom a magam által tapasztalt és az iskolában szerzett tudást. Anatómiai és élettani végzettségem van. Amikor elkezdtem gyakorolni astangát, megpróbáltam megérteni, hogyan működik a test és az izomzat tudományosan és anatómiailag. Ahhoz, hogy segítsek egy embernek a fejlődésben, megnézem, hogy a diák energikus típusú-e vagy sem, illetve elsősorban fizikai vagy érzelmi beállítottságú. Az ember személyiségével és lehetőségeivel kell dolgozni. Az astanga gyakorlást eszközként használom a test és a rugalmasság fejlesztésére. Megtanítom a diákjaimnak, hogy egy kicsit fejlesszék a testüket. Elmondhatom neked, hogy a hátrahajlításod nem megfelelő a kartartást illetően. Van egy tervem, hogyan tudnád javítani, ha már elsajátítottad ezt a mozgást, mert a hátrahajlítás nem csak a karok munkájából áll. Ez a lábak, a mellkas, a karok, a hát és a légzés együttes munkája. Igyekszem az astangát eszközként használni, hogy ilyen módon tegyük rugalmassá a testünket. A leggyengébb pontodra irányítalak, és próbáld megváltoztatni, amíg nem lesz megfelelő! Ez így működik.
Ha egy diák hosszú ideig „benneragad” egy ászanában, mi lehet az oka? Általában mit tanácsolsz a diákjaidnak ilyen esetekben?
Sokféle ember létezik. Ha valaki sokáig benneragad egy ászanában, akkor van egója és ragaszkodik a dolgokhoz. Az ego olyan, mintha azt gondolnád, hogy ez a módja annak, hogy megcsinálj valamit, és kitartasz mellette egy évig, két évig, három évig stb. Nem változtatsz a dolgokon. Ez azt jelenti, hogy valami nincs rendben az elmédben! Csak gyakorolj, gyakorolj, gyakorolj és minden jön magától; ez nem ilyen egyszerű. Guruji ezekkel a szavakkal azt akarta mondani, hogy más dolgokat is meg kell tanulnod. Gondolkodnod kell! Nem azt jelenti, hogy minden nap eljössz és ugyanazt a mozdulatot megcsinálod rosszul. A másik oldal a visszacsatolás. Az emberek nem akarnak változtatni azon, amit csinálnak. Fel kell fedezned és vizsgálnod kell a saját testedet. Az emberi test összetett. Figyelni kell az elmét, a lélegzetet, a mozgást és az érzéseket. Egy jó tanárnál a diáknak nem szabad egy évnél tovább elakadnia egy ászanában. Először is azt tanácsolom nekik a fejlődésük érdekében, hogy tiszteljék a tanárukat. Ha a diákok tiszteletben tartják a tanácsomat, az azt jelenti, hogy megpróbálják, és akkor még több tanácsot adok. Megpróbálom eltávolítani őket ettől a ragaszkodási ponttól. De ha másnap nem változtatnak semmin, akkor egyáltalán nem veszik figyelembe a tanácsomat. Talán 10-szer adok tanácsot. Utána abbahagyom. Ez nagyon gyakori. Az ego és a ragaszkodás szemszögéből ez azt jelenti, hogy nem bíznak a tanácsomban. Amikor a diák készen áll rá, jön a tanár!
Mi inspirál Téged a heti 6 nap gyakorlásra?
Sharath azt mondja, hogy heti hat napot kell gyakorolni, egyébként nem segíthet rajtad. Csak fel kell kelned és gyakorolni. Ez a te életed. Még ha nem is akarom, akkor is megteszem. Az első egy-két évben a gyakorlás izgalmas lehet: Óhh, ezt vagy azt akarom csinálni, hátraugrani, előreugrani, hátrahajolni stb. De ha elmúlt az izgalom, akkor találsz valami mozdulatot, amit szeretsz. Meg kell tennem, és biztosnak kell lennem abban, hogy jól csinálom, hogy ne „öljem meg” magam, mivel sok diák várja, hogy tanítsam őket. Heti hat napon ezt kell tennem! Ez az én életem!
Az írás szerzője, az interjút készítette: Yulia Smirnova
Az interjú eredeti angol címe: Boonchu is My Teacher. Interview with Boonchu Tanti.
Fordította: Dr. Kővári Zsuzsa